2018. okt 23.

Jussunk egyről a kettőre

írta: Jagica
Jussunk egyről a kettőre

Miért fontos a munkahelyen a magas érzelmi intelligencia?

eye-691269_1920.jpgUgye a Te munkahelyeden is vannak tehetséges, értelmes emberek, akik valahogyan megrekedtek? Akik nem lépnek feljebb a ranglétrán, mert bár tudásuk és tapasztalatuk alapján vezetők is lehetnének, de nem képesek jó, működő kapcsolatokat kialakítani a munkatársaikkal, ügyfelekkel, társosztályok dolgozóival vagy főnökükkel?

Érezzük, tudjuk, hogy ezeknek az embereknek az útjában a viselkedésük, kommunikációjuk áll. Valamit rosszul csinálnak. Az esetek egy jelentős részében az érzelmi intelligenciájuk fejletlensége gátolhatja őket a jó kapcsolatok kialakításában.

Még ma is, ha szóba kerül az érzelmi intelligencia fogalma a munkahelyeken, a munkatársak jelentős része tagadja meglétének fontosságát, pedig már számos könyv és tanulmány foglalkozik az érzelmi intelligencia megismertetésével, fejlesztési lehetőségeivel.

A férfiak nagyobbik része nem szeret az érzelmeiről, tulajdonságairól beszélni, míg a nők nagyobbik része igen. Az érzelmekről, önmagunkról beszélni, pláne boncolgatni nem tűnik férfias elfoglaltságnak, holott érzelmeken sokkal több mindent értünk, nem csupán a romantikus szerelmet vagy gyűlöletet.

Ide tartozik például a szakmai féltékenység, a stressz okozta hangulatingadozások kezelése, mások hibáztatása, a mérgező vagy éppen gyümölcsöző munkahelyi kapcsolatok kialakításának képessége, főnökként a személyre szabott motiválás, a változások kezelése, az empátia és még hosszan sorolhatnánk. Ugye ezeknek az érzelmeknek és ezek kezelésének már köze lehet a munkahelyhez?

action-3435773_1920.jpg

Ma már egyre több tanulmány és könyv szerint a magas érzelmi intelligencia tűnik az egyik legfontosabb kompetenciának a munkahelyeken, még akkor is, ha Magyarországon ez a nézet kissé lassabban terjed el. 

Nézzük, pontosan mi is az érzelmi intelligencia? Daniel Goleman amerikai pszichológus, író könyveiből ismerjük a legtöbben a fogalmat, és annak definícióját. Természetesen a téma többféle megközelítése is érvényes. (Először 1920-ban használta a társas intelligencia fogalmát E. L. Thorndike amerikai pszichológus, végül a hetvenes, nyolcvanas években kaptak lendületet a fogalomhoz kapcsolódó kutatások. )

Goleman az alábbi öt érzelmi készség kategóriát határozta meg:

  1. A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
  2. Az érzelmeink kezelésének a képessége – képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
  3. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.)
  4. Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
  5. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására. 

(forrás Wikipédia)

Nyugodtan vitatkozzunk vele, bátran kritizáljuk a fenti kategóriákat, de az az igazság, hogy életünk minden kapcsolatában döntő szerepe van annak, hogy tisztában legyünk azzal:

- éppen hogyan érzünk és tudjuk-e ezt az érzést befolyásolni?

- mások hogyan éreznek és tudjuk-e mások érzéseit befolyásolni?

Mégis, mit fejlesszünk azért, hogy jobban teljesítsünk a munkahelyünkön? Hogyan tudnánk befolyásolni egy magasabb érzelmi intelligenciával előmenetelünket, munkahelyi kapcsolatainkat?

achievement-3468104_1920.jpg

Először is a saját érzelmeinket kell sokkal tudatosabban figyelni és tudatosabban kezelni (szabadjára engedni, vagy épp visszafogni) Beszélgess magaddal vagy szakemberrel: 

Rendelkezel-e kellő önuralommal? Konfliktushelyzetben képes vagy-e higgadt maradni? Meghúzod-e a határaidat? Bízol önmagadban? Meg tudod-e csinálni a feladatot? Mások szerint is? Mások is hisznek benned? Megbízható vagy? És mások is annak látnak? Milyen tulajdonságaidat láttatod másokkal? Képes vagy kihangsúlyozni az előnyöseket? 

Mivel a legalaposabb önismerettel rendelkezők sem látják kívülről saját magukat, irtó fontos mások visszajelzése. Először nem biztos, hogy kellemes fülünknek, de a legtöbbet a munkatársak, főnökök által adott visszacsatolásokból tanulhatunk: ők is ugyanazt látják rajtunk, amit mi érzünk? A visszacsatolások sem feltétlenül objektívek és nem is egyformán őszinték, de ha kellő érdeklődéssel (nyitottsággal) és alázattal hallgatjuk őket, újabb dolgokat tanulhatunk magunkról, amiket akár önfejlesztésre is felhasználhatunk.

Az átlagos munkahelyen nagyobb eséllyel tapad meg valaki, ha mind a közvetlen munkatársai, mind a társosztályokon dolgozók, mind a főnöke úgy véli, hogy az illető csapatjátékos és képes beilleszkedni, vagyis rendelkezik olyan érzelmi kompetenciákkal, ami alkalmassá teszi a másokkal való érintkezésre, együttműködésre. (könnyen alkalmazkodik, tisztességesen viselkedik konfliktushelyzetben, empatikus a kollégákkal, mások határait is tiszteletben tartja, nem intrikál stb.) 

Elképesztően fontos tehát, hogy ne csak az objektíven mérhető teljesítményünkkel legyünk tisztában, és ne kizárólag a teljesítményünk növelése álljon a személyes munkahelyi fejlesztésünk középpontjában, hanem figyeljünk oda a társas kapcsolataink kialakítására és alakulására, ápolására - minden egyes nap. 

Számomra a két varázsszó két olyan ösztönös tulajdonság, amivel szimpatikussá tehetjük magunkat, összefügg egymással: empátia (beleérző képességünk) és -az empátiánk manipulálásra való felhasználását megakadályozó- mások iránt érzett tisztelet.

A kutatások szerint a nők érzelmi intelligenciája kicsit fejlettebb, ami nem meglepő, hiszen a nők nem csak beszélni szeretnek róla, hanem töprengeni is, mit, miért tesznek és éreznek. Kellő nyitottsággal mindenki képes érzelmi intelligenciáját fejleszteni, és úgy tűnik, érdemes is: a javulás minden egyes kapcsolatunknak előnyére válhat mind a magánéletben, mind a munkahelyen. (És egy állásinterjún is fegyver a kezünkben a pozitív érzelmeink, tulajdonságaink megfelelő kihangsúlyozása, interpretálása.)

Szóval foglalkozz az érzelmeiddel, elemezd, gondolkodj, fejleszd, gazdagabbá teszed önmagad és kapcsolataidat.

keyboard-621830_960_720.jpg

Ahol segítséget is kaphatsz: megoldokulcs.hu

( Fotók: Pixabay)

 

 

Szólj hozzá

munkahely coaching érzelmi intelligencia szívügy